[LAP TETEJÉRE]

[LAP TETEJÉRE]

Természeti

Izlandot, a tűz és a jég országát, nem véletlenül tartják sokan a világ legszebb országának, bővelkedik természeti látványosságokban: gejzírek, lávaföldek, természetes hő
források, végeláthatatlan tájak, vulkánok világa. Európa második legnagyobb szigete – az Atlanti-óceán északi részén – vulkanikus mködés eredményeként jött létre. A vulkáni kitöréseknek köszönhet
en a sziget területe jelenleg is folyamatosan növekszik. A szigeten 140 vulkán található, ebb
l 26 működik jelenleg is, a kráterek száma meghaladja az ezret. Legismertebb és egyben legaktívabb vulkánja az 1491 m magas Hekla, amelyet az izlandiak a középkorban a „Pokol kapuja” néven emlegettek. Izlandon, a vulkánokon kívül, számos gejzír is található, amelyek jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a szó maga is izlandi eredetű, és a gejzír nevet a világ szinte minden nyelve az izlandiból vette át. A gejzírek, más néven szökőforrások, meleg vizes források szabályos id
közönként kitörnek, és vizet, valamint vízgőzt juttatnak szökőkútszerűen a leveg
be.

A sziget Haukadalur nevű területén 26 ilyen képződmény található. A Haukadalur három völgyet foglal magába, ebből az egyik a Dél-Izlandon, a Laugarvatntól északra fekvő völgy. Itt található a két leghíresebb gejzír, a ma is rendszeresen működő Strokkur, magyarul Köpülő – amely 6-10 percenként tör ki 32 méter magasra – és a névadó Geysir, valamint számos kisebbnagyobb bugyogó hőforrás, iszapfortyogó, kék szín forró vizes medence. A gejzírek a Gullfoss-vízeséssel és a Þingvellir Nemzeti Parkkal együtt alkotják az úgynevezett Arany-kört. A Þingvellir Nemzeti Park egyike Izland négy nemzeti parkjának, itt található az ország ősi parlamentje az Alþingi, amely a világörökség része. A sziget 4790 km hosszú partvonalát öblök és fjordok tagolják. A szigeten két óriás vívja időtlen harcát: a tűz és a jég, a hegyeket építő vulkánok, és a hegyeket legyaluló jégárak. Úgy tűnik, a jég marad alul, ugyanis a hajdani jégpáncélból mára csak elszigetelt „jégsapkák” – Vatnajökull, Hofsjökull, Myrdasjökull stb. – maradtak. (A jökull szó gleccsert jelent.)

Itt található Európa legnagyobb összefüggő jégmezője, a Vatnajökull, amelynek mérete 8500 km², és vastagsága helyenként az 1000 m-t is eléri. A Vatnajökull az ország területének több mint 8%-át lefedi. Részben ezért, részben az ország belsejének nagyon nehezen lakható, kopár, terméketlen vidék volta miatt települések szinte kizárólag a tengerparton találhatóak. A legnagyobb városok: Reykjavík, amely a világ legészakibb fő
városa, valamint Akureyri és Keflavik. Az idegenforgalom az utóbbi években jelentősen megnövekedett, egyel
re azonban még nem veszélyezteti az őstermészetet, így még mindig kaland az utazás, s bőven akadnak még hatalmas, ember által alig, vagy egyáltalán nem látogatott helyek. Kirándulásaink során fölkereshetjük és megcsodálhatjuk a félelmetes gejzíreket, gyönyörködhetünk a Gullfoss-vízesésben, fölfedezhetjük a fjordokat, a Jökulsárlón jéghegyeit. De lehetőség nyílik bálnaés fókalesre, gleccsertúrára – avagy éppenséggel sétarepülésre.

Az utazó a végtelennek tűnő természetben, a többnyire zord időjárás ellenére is úgy érezheti: ez maga a szabadság. A szelídebb, mérsékelt vagy mediterrán égövi tájakhoz szokott középeurópai utazót minden fáradságáért bőséggel kárpótolja a vulkánok és gleccserek szaggatta, drámaiságában is gyönyörő izlandi táj. Hol van még egy hely Európában, ahol tiszta időben akár 100 kilométer távolságba is ellátni? A meleg vizes fürdőknek nagy hagyománya van Izlandon a számtalan geotermikus forrás miatt. A Reykjanes-félszigeten található Blue Lagoon, azaz Kék-lagúna kráterfürdő világszerte ismert gyógyvizének hatékonyságáról és különleges látványáról. A fürdőhely nevét a vizét megfestő kovamoszatokról kapta. A feltörő víz oldott ásványi sókban igen gazdag. Különleges kontrasztot figyelhetnek meg az idelátogatók: az égszínkék vizet, amely a vulkánok által kialakított természetes medencébe ömlik, a komor, fekete vulkanikus háttérrel. A szabadtéri fürdőzés adta kellemes kikapcsolódás közben lehet élvezni a gyógyító iszappakolást, az úszás, a mozgás örömét, a turisták vízesések között válogathatnak, és részt vehetnek speciális kezeléseken (szauna, vízi maszszázs). Námafjall Hverir kénes mezejét, a Krafla-vulkán alatt, a Mývatn- tó környékén tekintheti meg az utazó. Ez a legnagyobb szolfatáratelep Izlandon. Fortyogó iszap, kéngőzök és kénessav kiömlése a földből, amelyet erős záptojásra emlékeztető szag kísér, mintha a pokol tornácán sétálgatna az ember. A Mývatntó és a Krafla-vulkán Izland legnagyobb geotermikus területe. A tavat nem véletlen nevezték el magyar fordításban Muslica-, vagy Szúnyog-tónak, mert a rengeteg apró légy, szúnyog – főként a nyári időszakban – szinte élvezhetetlenné teszi a látogatást. A Krafla egyike Izland 12 aktív vulkánjának. A Mývatntó, a Ramsari-egyezmény alá tartozó terület, az északi országrész legismertebb – és 37 km2-es területével a negyedik legnagyobb – vulkanikus eredetű tava, ahol az év nagy részében vonuló madárcsapatok pihennek és költenek. Az igen sekély tóban körülbelül 50 kisebb-nagyobb sziget található. A Gulfoss-vízesés, magyarul az Arany-vízesés egyike a leglátogatottabb nevezetességeknek. A 32 méteres magasságával nem a legmagasabb, de minden kétséget kizáróan az egyik leglátványosabb kétszintes vízesés. A vízesést a Hvíta-folyó zuhataga táplálja, amelynek vize közvetlen a Langjökull-gleccserből ered. A folyó közel 10 000 év alatt hosszú, 70 méter mély szorost vágott magának a vulkanikus k
zetbe. A vízesést két szintről is meg lehet közelíteni, és mindkét szinten kiépített infrastruktúra fogadja a látogatót. Az alsó szint a vízesés középső része, és egy rövid sétával egészen a zuhatag közelébe, egy vízbe nyúló földnyelvig lehet jutni. Onnan a vízesés mindkét része és a szoros is belátható egyszerre. Az Akureyri–Mývatn útszakasz legnagyobb attrakciója a Goðafoss- vízesés, az Istenek vízesése, amely Akureyritől mintegy 40 kilométerre található. A vízesés 12 méteres magasságával a nyolcadik legmagasabb vízesés Izlandon. 
A Feröer-szigetek A Skócia és Izland között elterülő, az Atlanti-óceán északi részén fekvő, 48 ezer lakosú, mindössze 1400 négyzetkilométernyi, 18 szigetből álló kis szigetcsoport különleges élményt nyújt. Hol máshol láthatnánk ilyen sok, több száz méter magas sziklafalat? Hol máshol lehet ennyire megtapasztalni a tenger és az elemek erejét? Bárhol is vagyunk a Feröer-szigeteken, legfeljebb öt kilométerre lehetünk a tengertől, és mindenhol érezzük az örökké friss levegőt. Megkapó élmény felfedezni a főváros, Tórshavn középkori, fűvel benőtt tetejű házait; eljutni a tengeröblökben megbújó halászfalvakba, közelről látni az érintetlen természetet.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Kulturális

Izlandon két világörökségi helyszín található, amelyek egyike természeti képződmény (Surtsey-sziget), ám a Þingvellir Nemzeti Park kulturális örökségként került be az utókor számára is megőrzendő értékek csoportjába. Izland északi vidékei is tartogatnak értékes látnivalókat a kulturális turistáknak. Izland természeti erőforrásai a mezőgazdaság számára az állattenyésztés területén kínálnak kedvező feltételeket, amelyeket ősidők óta eredménnyel hasznosítottak is a sziget lakói.
Mély hagyományai vannak a lótenyésztésnek, amely örökség a sauðárkrókuri Izlandi Ló Múzeumában kerül méltó bemutatásra. Az állattartás mellett a halászat is mély tradíciókkal rendelkezik a szigetországban. Siglufjörur 1968-ig Észak-Izland legnagyobb heringhalászati települése volt. A virágzó iparnak a túlhalászás vetett véget, aminek hatására a halfaj szinte teljesen eltűnt a part menti vizekről. A halfeldolgozásra épült település emlékeiből gazdag tárlatanyagot bemutató múzeumot hoztak létre, amely Izland legnagyobb halászati múzeuma. A múzeum három épületb
l áll, amelyekben korábban halfeldolgozó tevékenység folyt. A főépületben megtekinthető halászhajók a halászéletet és a halászat folyamatát mutatják be az érdekl
d
knek. A szomszédos épületben a halfeldolgozás eredeti gépei, berendezései, felszerelései tekinthet
k meg, valamint a halliszt és a halolaj készítésének és a hering sózásának technológiai folyamata követhető nyomon. A harmadik épület a feldolgozás végtermékeit, a különböző haltermékek gyűjteményét, illetve a halfeldolgozók mindennapjait bemutató berendezett szobákat és irodákat tartalmazza. A helyiségek érdekessége, hogy szinte érintetlenül maradtak meg abban a formában, ahogy a heringsózó alkalmazottak hagyták az 1960-as években. A tárlat kiválóságát különböző díjak is visszaigazolták: 2000- ben elnyerte az Izlandi Múzeum-díjat, 2004-ben pedig az Európai Múzeum-díjat.

[LAP TETEJÉRE]

Skagafjordur Örökségmúzeum

A Skagafjordur Örökségmúzeumot 1948-ban alapították, s az első kiállítást rá négy évre tárták a látogatók elé a Glaumbær Farmon, amely 1947-ig lakóhelyként szolgált. A kiállítás a XVIII-XIX. század vidéki életét mutatja be az érdeklődők számára, korhű berendezési tárgyakkal. A kiállítóhely érdekessége a házak építőanyaga: Glaumbær tőzegből épült. A tőzegházak jellemzően fűtetlenek voltak, de a vastag falaknak köszönhetően benntartották a konyha adta meleget. A család bővülésével újabb helyiségeket építettek a meglévőkhöz. A mezőgazdasági munkaeszközök és a termények is házon belül kaptak helyet. A múzeum melletti templom kertjében az aprócska farm egykori lakóinak sírjai is megtekinthetők.

[LAP TETEJÉRE]

Hólari katedrális

A hitélet helyszínei, a templomok Izlandon is kiváló látnivalókat kínálnak az épített örökség iránt érdeklődőknek. Hólar az észak-izlandi régió evangélikus püspökségi központja. A Hólarban található katedrális Izland legrégebbi kőből épült temploma. Az 1988–1990-ben történt felújítás során eredeti kialakításának, dekorálásának megfelel
en renoválták. Legszebb darabja a tölgyfából és cseresznyefából faragott, arannyal díszített XIV. századi oltárkép, amelynek hátsó frontja is bibliai ábrázolásokkal díszített. Az oltár előtti padozat a katedrális egyik püspökének sírkövét rejti, amelyet szőnyeggel fednek, de a kíváncsi turisták számára a katedrális gondnoka szívesen megmutatja a rejtőzködő emléket. A templom féltve őrzött kincse az első izlandi nyelven helyben nyomtatott Biblia. A katedrális mellett található püspöki hivatal pincéjében arany serlegek, valamint héber és izlandi nyelv egyházi könyvek, kézzel írott bibliák és XVI. századi nyomtatványok is megtekinthetőek.

 

[LAP TETEJÉRE]

Reykjavík

Reykjavík Izland fővárosa, a vilás legészakibb fekvésű, és legújabb fővárosa. A késő XIX. században alkult ki a település. Nevének jelentésével ellentétben (füstös öböl), a szélnek köszönhetően tiszta a levegője. Óvárosi részétől minden látnivaló gyalog is könnyen megközelíthető. Az óvárosban a központ. Találunk itt parkokat, tavakat, piacokat és múzeumokat. A skandináv és izlandi kultúra iránt érdeklődők látogassanak el a Nemzeti Múzeumba, ahol vallási és néprajzi gyűjteményt tekinthetnek meg a település kezdeti időszakától napjainkig. Leghíresebb tárgya az körülbelül 1200-ból származó templomajtó, amely egy csatát ábrázol. A város modern része az óvárostól keletre helyezkedik el. Itt láthatjuk a Hallgrimur templomot, amelyet úgy terveztek, hogy egy láva hegyhez hasonlít. Felmehetünk a tetejére is, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A Leifur Eiriksson emlékmű, viking harcos volt, ma Izland Fia névvel illetik. A növények kedvelőinek ajánjuk figyelmébe a botanikus kertet. Természetesen ez csak ízelítő volt a város látnivalóiból. Aki ellátogat sok-sok érdekességet láthat és tapasztalhat itt. Olcsó szállást és étkezési lehetőséget az Óvárosban és attól kicsit keletre keressünk. Aki szórakozni akar, nyugodtan megnézhet egy filmet a három mozi valamelyikében, hiszen a filmeket eredeti nyelven izlandi felirattal vetítik. A zenés helyek kedvelői sem maradnak otthon, hiszen van itt bár, disco, színház, opera, koncertek , és még sok más szórakozási lehetőség.

 

[LAP TETEJÉRE]

Húsavik

Húsavik észak-izlandi város, mintegy 2500 lakossal, a Skjálfandi- öböl partján. A város fő vonzereje az odalátogatók számára szervezett bálnanéző programok, amelyek során bálnákat lehet fényképezni, filmezni. A kikötő közvetlen közelében található a Húsavik Whale Center, ahol bálnacsontvázak találhatók, és rengeteg ismeretanyag a bálnákról, továbbá bálnavadászattal kapcsolatos érdekességek, eszközök, filmek tekinthetők meg itt. A bálnanézés mellett a másik legkedveltebb természethez közeli élményt nyújtó kikapcsolódási lehetőség a rafting, azaz vadvízi evezés a sebes folyású, jéghideg folyókon. Természetesen ezek a túrák vezetőkkel, szakavatott vadvízi evezésben gyakorlott személyekkel történnek, akik a vízre szállás előtt alapvető ismereteket is átadnak a bátor próbálkozóknak. A rafting mellett számos szervezőiroda foglalkozik különböző hosszúságú és nehézségi fokozatú lovastúrákkal, természetesen izlandi lovakkal. Ezek a túrák igen népszerűen az utazók körében, főleg azért, mert a lovas infrastruktúra Izlandon igen fejlett. Számos helyen láthatók az autóutak mellett, külön táblával jelölve, lovasoknak kialakított (és jól karbantartott) ösvények, csapások, sőt akár jó minőségű murvaköves utak is. A lovastúrák változatos helyeken, különböző útirányokkal szervezettek, természetesen a lovasok igényeinek figyelembe vételével, valamint a lovas tudásával összeegyeztetve. Az ilyen túrák alkalmával is gyakorlott és tapasztalt idegenvezet
k kísérik a csoportokat, és mutatják meg a legszebb és legvadregényesebb tájakat Izlandon.

 

[LAP TETEJÉRE]

Közlekedés

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Autó

Izland úthálózata a legfejletlenebb egész Európában.  Nagyon ritkán lakott ország, ennek megfelelően úthálózata sem hasonlítható az európai országokéhoz. Nagyon fontos, hogy gépkocsival csak akkor szabad mellékútra lehajtani, ha a jármű az izlandi előírásoknak megfelelő terepjáró adottságokkal rendelkezik, és fel van szerelve az országban alkalmazható „GPS” navigációs rendszerrel. Emellett szükséges, hogy az autós az aktuális időjárási viszonyokhoz igazított közlekedési információk birtokában induljunk útnak.
Az 1-es főút majdnem végig aszfaltozott, jól lehet rajta haladni. A kétszámjegyű utak vékonyabbak, aszfaltozottak vagy murvásak. Lassabban, de kiszámíthatóan lehet rajtuk autózni, terepjáró nélkül is. Az F-fel jelölt felföldi utak csak nyáron vannak nyitva; használatuk terepjárót igényel. A kijelölt utakról letérni tilos. Benzinkút minden jelentősebb településen van. A sebességhatár lakott területen 50 km/h, ezen kívül 90 km/h. Autópályák nincsenek. Reykjavíkban is könnyen lehet autózni; a parkolásért csak a belvárosban kell fizetni. Az autó alapbiztosítása nem terjed ki a kavicsfelverődés okozta károkra.
Hasznos információhoz juthat a következő honlapon: www.vegagerdin.is.

Minden nagyobb városban találunk autókölcsönzõket, elviselhetõ bérleti díjakkal, azonban a meghatározott kilométerek túllépéséért, a kötelezõ felelõsségbiztosítás díjáért és a benzinért (mely az egyik legdrágább a világon) magas árat kell fizetnünk.

Sebességi korlátozás

Autópályadíjak, és egyéb díjak

Útdíjas autópályából egy található az Egyesült Királyságban, ez az út az ún. M6 Toll. Az autópályáról és a díjakról az alábbi oldal ad információkat: http://www.m6toll.co.uk/ Emellett néhány híd és alagút útdíjköteles főként a folyótorkolatok környékén, valamint néhány kis, magánkezelésben lévő út és híd. A városi parkolás szigorúan szabályozott, mindenütt táblák jelzik, hogy a járda mellett csak a helyi (betűkkel jelzett) zóna lakosai parkolhatnak, vagy az utcai parkoló-automatákat igénybe véve bárki, és meddig. A kiszabott büntetés 2 héten belüli befizetés esetén 50, azon túli fizetés esetén 100 font. A kerékbilinccsel ellátott és elszállított gépkocsi kiváltásának költsége már az első napon meghaladja a 200 fontot.

Túlzsúfoltsági adó

London belvárosában a korábban gyakori dugók miatt külön túlzsúfoltsági adót (Congestion Charge) vezettek be az oda reggel 7 és délután 6 között behajtani kívánóknak. A kijelölt terület határát táblán és az úttesten jól látható C betűk jelzik. A napi 8 fontos díjat a kérdéses napon este 10-ig lehet befizetni a kijelölt helyeken (egyes benzinkutak, üzletek), telefonon (0845 900 1234) vagy interneten (www.cclondon.com) - elbliccelése esetén a büntetés pár nap alatt 120 fontra emelkedik, aminek behajtására az Európai Unión belül intézkednek. (A túlzsúfoltsági adóról bővebb információ olvasható az alábbi oldalon).

Gépjármű használata

A személygépkocsik másik tagországban történő regisztrációjáról, forgalomba helyezési kötelezettségéről a közösségi jog nem rendelkezik, annak szabályozása tagállami hatáskörbe tartozik. A tagországokban általános gyakorlat, hogy amennyiben valaki tartózkodási helyét más tagországba helyezi át, az adott állam szabályait kell figyelembe venni. Ennek értelmében az egyes tagállamok előírhatják, hogy az adott gépjárművet forgalomba kell helyezni. Amennyiben a külföldi rendszámú gépjárművet Egyesült Királyságbeli lakos hozza be, azt azonnal nyilvántartásba kell vetetnie, s rá helyi rendszámot kérnie. A brit közlekedési hatóság honlapján található információ szerint ideiglenesen az Egyesült Királyságban tartózkodó uniós állampolgár esetében a költözést követő 6 hónapon belül (180 nap) köteles az autót regisztráltatni.

Jogosítvány használata

A jogosítványát az érvényességi idejének lejártáig használhatja az EU tagállamaiban. Az EU bármely tagállamában megszerzett jogosítvány az egész Európai Unión belül érvényes. Az Egyesült Királyságban közlekedési szabálysértés, bűncselekmény, baleset esetén az intézkedő rendőr az eset súlyosságától függően azonosítás végett rövid időre elkérheti a külföldi gépjárművezető jogosítványát. Alkoholos, vagy kábítószeres befolyásoltság gyanúja esetén a jármű vezetőjét előállíthatják, laboratóriumi vizsgálatot végezhetnek. Bevonni a jogosítványt az Egyesült Királyságban csak bírói ítélet alapján lehet

[LAP TETEJÉRE]

Taxi

A helyi közlekedést színesítik a taxik, amiket városnézésre is kibérelhetünk. Izland két repülőtere között nincs közvetlen járat, taxival kb. 10 000 ISK-ba kerül az út.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Busz

Az ország egész területét behálózzák a Bifreidastöd Íslands jól szervezett, bár kissé kényelmetlen távolsági buszjáratai.

Az országos buszhálózat honlapja: http://www.bsi.is/index_en.html

 

[LAP TETEJÉRE]

Vonat

Kiépített vasúthálózat nincs Izlandon.

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Helyi közlekedés

Amikor telente a hó és jég birtokába veszi az országot, egyedül a Flugleidir, a belföldi légitársaság járataira lehet támaszkodni. Nyaranta a társaság drága napi járatokat indít Reykjavík és más nagy városok között.

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Bank - Posta - Telefon

 

 

 

 

 

Bank

Külföldi úticsekkeket, postai csekkeket és valutát bármelyik bankban átváltanak izlandi pénzre. Nagyjából 2 EURO kezelési költséget számítanak fel, a váltott pénz nagyságától függetlenül. Az ismert hitelkártyákat a legtöbb helyen elfogadják.

[LAP TETEJÉRE]

Telefon

Ország hívószám: +354

 

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Mobilszolgáltatók

A magyar mobiltelefonok - ha a roaming aktiválva van - működnek.

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Egészség

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Orvosi ellátás

A közegészségügyi helyzet jó, az egészségügyi intézmények működése megfelelő, járványveszély nincs. Ajánlott mindenre kiterjedő utas- és balesetbiztosítás megkötése. A magyar társadalombiztosítással rendelkező utazók ugyanolyan feltétellel jogosultak igénybe venni a helyi egészségügyi szolgáltatásokat, mint az izlandi állampolgárok. Ehhez az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) megyei irodájában lehet kiváltani az Európai egészségbiztosítási kártyát személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel, TAJ-számmal, munkáltatói-, nyugdíjas- vagy diákigazolással. Az egészségügyi ellátásért változó mértékű önrészt kell fizetni. Célszerű külön baleset-, betegség- és poggyászbiztosítást is kötni, amely bizonyos esetekben önrész nélküli ellátást tehet lehetővé, illetve amely az egészségügyi ellátás mellett egyéb károkra is fedezetet nyújt.

[LAP TETEJÉRE]

Kárügyintézés

Fontos!
Ha odakint baleset ért minket, vagy lopás, illetve egyéb bűncselekmény áldozatai lettünk, mindig vetessünk fel jegyzőkönyvet a helyszínen, hazaérkezés után már késő, jegyzőkönyv hiányában sem a biztosító, sem irodánk nem tud utólag intézkedni! Ha elégedetlenek vagyunk a szállodai szolgáltatással, vegyük fel a kapcsolatot helyi idegenvezetőnkkel, vagy kérjük a recepciós segítségét és minden esetben (fényképekkel és jegyzőkönyvvel) dokumentáljuk a történteket! Végső esetben -és csak akkor- hívja központi ügyeleti mobilszámunkat: (06-20-779-4104) Ha kötöttünk utasbiztosítást, hívjuk a biztosító éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű segélyszámát, ahol szerződésünk kötvényszáma alapján tudnak segíteni.

Gépjárműlopás esetén:

Bulgáriában a gépjármű lopások száma évről évre csökken ugyan, de erre szakosodott bandák továbbra is lopják a nagy értékű és fiatal gépjárműveket. Már a határon való belépéskor kiszemelik azokat a járműveket, amelyeket el kívánnak lopni. A legkorszerűbb riasztó-berendezéseket is másodpercek alatt tudják hatástalanítani. Mindenképp azt tanácsoljuk, hogy aki Bulgáriába gépkocsival utazik, az kössön az autójára lopáskárra is kiterjedő CASCO biztosítást! Új szolgáltatásként a bolgár hatóságok bevezették a határon belépéskor díj fizetése ellenében kölcsönözhető GPS jelkövető beszerelését, amelyet aztán kilépéskor leszerelnek.

Akinek Bulgária területén ellopták az autóját, annak a következőképpen kell eljárnia a problémamentes hazautazás érdekében:

1. A káreset helyszínén illetékes Rendőrkapitányságon bejelentést kell tenni a történtekről, ahol jegyzőkönyvet vesznek fel, és erről igazolást adnak ki.

2. A kerületi Ügyészségtől igazolást kell beszerezni a Rendőrkapitányságon tett bejelentésről.

3. A 2. pontban említett ügyészségi igazolás hitelesítése a Legfőbb Ügyészségen, Szófiában történik.

Ugyancsak gyakoriak a külföldiek sérelmére elkövetett "trükkös lopások", amikor a leggyakrabban a gépjármű hátsó kerekét benzinkútnál, parkolóban kiszúrják, hogy az néhány száz méter megtétele után leengedjen. Majd a "segítőkész", időnként még magyarul is tudó, a defektet jelző, esetleg a szerelésben is segédkező személy elvonja a járművezető figyelmét az utastérről, ahonnét aztán szakavatott módon néhány másodperc alatt az utazó kézitáskáját - amiben legtöbbször az okmányokon kívül a pénze is volt - ellopják. Ilyen esetek megfelelő odafigyeléssel elkerülhetők.

Egyrészt javasoljuk, hogy minden utazó a legfontosabb okmányairól (útlevél adatoldala, jogosítvány, forgalmi engedély, zöldkártya) még indulás előtt készítsen fénymásolatot és azt olyan helyen tárolja, amely nehezen hozzáférhető! Másrészt műszaki, vagy egyéb okból történő megállás esetén ne maradjon könnyen látható és elérhető helyen érték, vagy értéket tartalmazó kézitáska. Egy esetleges defekt szerelésekor célszerű az utasteret bezárni!

 

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos elérhetőségek

Izlandi Turisztikai Hivatal hivatalos honlapja:

http://www.icetourist.is/

Fontosabb turisztikai és egyéb honlapok:

http://www.visiticeland.is/

http://www.icelandnaturally.com/

http://www.icetrade.is/

 

[LAP TETEJÉRE]

Vásárlás

[LAP TETEJÉRE]

Jellemző árak

Izlandon európai viszonylatban is nagyon magasak a megélhetés költségei. A szállás, közlekedés, élelmiszer árak a magyarországi árszintet többszörösen meghaladják, de ha okosan vásárolunk megoldhatjuk a vásárlást reális árakon.

• 1kg kenyér 400 Ft,
• 1 liter tej 180 Ft,
• 1 liter narancslé 250 Ft,
• 1 liter benzin 320 Ft
• 1 espresszó kávé 600 Ft,
• 1 üveg 0.33 literes sör 1400 Ft,
• Ebéd egy alsó-középkategóriás étteremben 2.000-3.000 Ft,
• Vacsora ugyanitt 3.000-8.000 Ft

 

[LAP TETEJÉRE]

Ajándékötlet

Lávakőből készült ékszerek.

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos tudnivalók

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Közbiztonság

A közbiztonság jó, bűncselekmény alig történik. Közbiztonsági szempontból nincsenek kockázatos területek, illetve országrészek. A biztonság tekintetében más a helyzet. Az ország ritkán lakott területein nem tanácsos egyedül útnak indulni és úgy sem, hogy nincs megfelelő kapcsolatunk a külvilággal. A különböző hegyi túrákon, illetve a gejzíreknél tett kirándulásokon bármikor történhet olyan baleset, amikor életfontosságú lehet a gyors orvosi segítség. Ha ritkán lakott vidékre megyünk (még akkor is, ha teljesen veszélytelennek látszó túrát tervezünk) feltétlenül legyen nálunk feltöltött mobiltelefon és legyenek olyan személyek is, akikkel előzőleg közöljük tervezett útvonalunkat és azt is, hogy mikor szándékozunk visszatérni.

 

[LAP TETEJÉRE]

Szokások

A skandináv országokban megszokott módon jellemző a korrektség és pontosság. A csalás vagy a tisztességtelen üzleti viselkedés ismeretlen (Izlandon a világon a legalacsonyabb a korrupció). A megbeszélt találkozókra pontosan érkeznek. Az izlandiak a tolakodó magatartást elkerülik, nem szólnak bele a másik dolgába, de segítőkészek, barátságosak, közvetlenek.
Izlandon - Észak-Európa más részeihez hasonlóan - nagyon fejlett a demokrácia. Valós a különböző társadalmi csoportok, a férfiak és a nők, a különböző generációk közötti egyenlőség. A gyerekeket, időseket, nőket, mozgássérülteket, valamely kisebbséghez tartozókat teljesen egyenrangú félként kezelik.

 

Ünnepek

Az év legnagyobb nemzeti ünnepe a Függetlenség Napja (július 17-én) a színes parádék, utcazenék és táncok, szabadtéri színházak és általános mulatság ideje. Egyéb nemzeti ünnepségek közé tartozik Sjómannadagurinn (június elsõ hete) a tengerének tiszteletére, ahol a résztvevõk úszóversenyeken, kötélhúzásokon és vízi mentési versenyeken mérettetnek meg. Szent Iván napja (június 24-én) amikor az éjjeli harmat mágikus gyógyító erõvel bír és belehempergéssel 19 különféle betegséget lehet kúrálni. Sumardagurinn Fyrsti (április harmadik csütörtöke) az elsõ nyári nap karnevál-szerû ünneplése. A helyi fesztiválok közé tartozik a Pjódhátíd Vestmannaeyjar (augusztusban Vestmannaeyjar-ban földrengetõ ünneplése óriási máglyákkal, szabadtéri táborozással, táncolással, énekléssel, evéssel és lármás berúgással. Máshol szintén augusztusban ünneplik a Verslunarmannahelgi-t, szabadtéri hússütéssel, lovas versenyekkel, táborozással, családi újraegyesüléssel.

Nemzeti öntudat, művészet

Izland barátságtalan terepén rugalmas és független kultúrát alakítottak ki a középkori Skandinávia zsarnoksága elõl menekülõ földmûvesek és harcosok leszármazottai. Az új és üres országba megérkezvén tartós településeket és tanyákat építettek és elkezdték mesélni a gazdag irodalmi örökségük legjellemzõbb mondáit a Saga-kat. A valós tényekre - harcokra, csatákra, hõstettekre, vallásukra és a hódításukra - alapuló mondákat a középkor legkiemelkedõbb irodalmi emlékének tartják. Az ország jelentõsen hozzájárult a modern irodalomhoz is, 1955-ben a legismertebb izlandi írót Halldór Laxness -t jelölték az irodalmi Nobel-díjra. A hagyományos zene - pásztorénekek, könnyfakasztó altatók - is népszerû maradt, miközben szédítõ nemzetközi sikert ért el a Sugarcubes és a banda volt vezetõ énekese, Björk.

Borravaló

A borravaló nem szükséges. Az éttermek automatikusan hozzáírják a kiszolgálás díját a számla végösszegéhez, de természetesen nem fogják visszautasítani, ha egy barátságos vagy különösen jó kiszolgálás után borravalót adunk.

[LAP TETEJÉRE]

Hálózati feszültség

220 V, 50 Hz

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Gasztronómia

Az izlandi konyha nem tekinthető világhírűnek, mégis a halak, a rák, a lazac, pisztráng és bárány igazi különlegességnek számítanak a mediterrán konyha szintén hasonló ételeivel szemben. Jellegzetes étel a ’harðfiskur’ (foltos tőkehal), és a ’pönnukökurt’ (palacsinta). Izland ételei között halakkal fogunk találkozni, igazi ínyencség ként az angyalcápa fog szerepelni, de egyéb halakkal is találkozhatunk az étlapon, ahogyan báránnyal, és kossal is. Ismertebb ételük a füstölt bárány, melyet likőrrel öntenek le, vagy mellé isznak, illetve a kosshere kacsahússal, szintén likőrrel megbolondítva. Édességeik közül az aludttejhez hasonlatos skyr tartozik mely talán ismertebb.

[LAP TETEJÉRE]